Vízkereszt: a megjelenés ünnepe és a farsang kezdete
Január 6. a keresztény egyházban Jézus Krisztus megjelenésének, vagyis Vízkeresztnek az ünnepe.
Január 6. a keresztény egyházban Jézus Krisztus megjelenésének, vagyis Vízkeresztnek az ünnepe.
Az Open Doors listája alapján a legsúlyosabb keresztényüldözést idén is Észak-Koreában mutatták ki.
Schäfer András és párja karácsony előtt kimondták a boldogító igent. A nagy napról meseszép fotókat osztottak meg.
Boldog családok a fa körül, bejgliillat és végtelenített Mennyből az angyal – álmainkban így néz ki az ünnep. A valóság időnként más képet mutat, ám ha kicsit megerőltetjük magunkat, a szívünkbe végül csak beköltöző béke és nyugalom jövőre is kitarthat.
Rettenetes felvételek bukkantak fel a világhálón.
A szeretet alakít és formál, életet teremt: családot és embert. Karácsony a szeretet ünnepe – kívánjunk hát minden barátunknak s rosszakarónknak áldott és békés karácsonyt! Nagy Ervin írása.
Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság karácsonyai különleges varázst hordoznak: szokások és történetek, amik több generáción átívelve ma is élnek.
Mit jelent számukra a karácsony? Hogyan telik az ünnep? Mit csinálnak ilyenkor otthon? A Stratéga adásaiban visszatérő vendégeinkkel az ünnepi készülődésről és a karácsonyi napokról beszélgettünk.
Jézus születése, a szeretet, a család ünnepe – keresztények és nem keresztények szerte a világon közösen várják a karácsonyt. Amelyhez jó néhány legenda, anekdota, mese és irodalmi mű kapcsolódik; a magyar vonatkozásokból válogattunk párat.
A karácsonyi menüben vannak hagyományos ételek, modernek, könnyen elkészíthetők és macerásabbak, a lényeg, hogy összecsorduljon a nyál a szánkban, ha meglátjuk.
Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus a Mandinernek hangsúlyozta, hogy érdemes ebben az időszakban (is) végiggondolni, hogy miként vagyunk a kapcsolatainkban, hogyan szeretnénk megélni a szeretetet a tárgyi ajándékok mellett.
Az esetre a Svéd Demokraták párt is reagált, nem is akárhogyan.
Idén csodálható meg utoljára a látványosság.
180 éve már, hogy a magyar a hivatalos nyelv Magyarországon, ám sokáig ezt mégsem novemberben ünnepeltük.
Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a magyarok jelentős százaléka támogatná a bővítést.
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Valahányszor találkoztunk, hacsak egy futó pillanatra is, ünnep volt az a találkozás.